Én, az "orvoslátogató"

17-én, csütörtökön orvoslátogatós napot tartottam.
Kezdtem a nephrológusnál. Meglátott a folyosón, és be is hívott. Elkérte a vesefestés eredményét, és annyit mondott: "Akárhányszor jön hozzám, én mindig megríkatom." Itt körvonalazódott, hogy nincs jó híre. Aztán elmondta, hogy nagyfokú a romlás, és a korrekciós műtétnek semmi értelme és eredménye nem lenne. Felesleges tortúra lenne Zetének, szerinte.
A biztosítékot az a mondta verte ki nálam, amikor lediktálta, hogy "Javasolt a Heim Pál Kórház Urológiai Osztályának felkeresése műtét elvégzése céljából." Itt sírtam el magam, a doki meg átváltott egy olyan hangra, mintha meg akarna védeni. Lehalkult, és nagyon tapintatos, nyugodt lett. Megbeszéltük, hogy később megyek egyeztetni a teendőket.
Aztán mentem a háziorvoshoz az eredménnyel, ott beszéltem a védőnénivel is.
Utána sikerült beszélnem a pesti főorvossal, aki kedden vár minket. Visszük az eddigi eredményeket + Zetét ultrahangozni. Ha ő azt mondja, hogy meg kell műteni, akkor úgy lesz. Eddig is ő volt az egyetlen, aki azt mondta, hogy nem akarja megműteni Zetét, amíg nem teljesen indokolt. Ha szerinte a műtét a megoldás, akkor már elhiszem.
A kezdeti sokkon már mindketten (Zolival) túl vagyunk, és tudjuk, hogy mindent megoldunk, amit az élet hoz, csak hát másképp terveztük.