Ma voltunk ortopédián Zetével a kötelező csípővizsgálaton, csak beutaló hiánya miatt elcsúsztunk 2 hetet. A fejét nem nagyon forgatja balra, arra kell forgatnunk, egyébként minden rendben van.
Történt, hogy Luca már annyira csámpásan megy, hogy szaladgálás közben szinte elesik saját lábában. Ezért doktor nénink tanácsára régóta fordítva hordja a lakásban a szandit, hogy a befelé "menő" lábát a fordított szandi kifelé futó íve kicsit egyenesbe hozza. Említettem a doktornőnek, hogy ha visszük Zetét vizsgálatra, megmutatnám Luca lábát is, ha már ott vagyunk. Ő mondta, hogy a "ha már itt vagyunk" szövegre és beutaló nélkül rá sem néznek a gyerekre, inkább ír egy beutalót. Jó. 7 percet késtünk a rendelésről, ahol Zalánnal, Lucával is vártunk anno fél-fél órát, de most mint kiderült, már szólítottak minket, úgyhogy az asszisztens nem volt túl kedves a bemenetelünkkor. Orvos 1-1 perc alatt megnézte Zetét és a másik babát (hozzá kell tennem, hogy nagyon jó szeme lehet hozzá, mert ennyi idő, és a gyerekre szánt 2 pillantás alatt észrevette, hogy nem forgatja a fejét balra), majd megkérdeztem, hogy megnézné-e a Lucát is. Hát, én orvostól ilyet még nem kaptam a nyakamba, amit ő rám ömlesztett. Rémtörténeteket már hallottam kb. ezret, de velem orvos így még nem beszélt. Írom: van-e időpontom (mondom: nincs), mit képzelek én magamról, itt rengeteg gyereket kell ellátni, neki nincs ideje erre, rengetegen kérik, hogy ha már itt vannak nézzen rá, neki erre nincs ideje, kérjek időpontot, hol lakunk? (mondom: Fehérváron), akkor vissza tudok jönni máskor, ő nem hajlandó ezzel foglalkozni. Erre én elcsukló (nagyon közel voltam a síráshoz) hangon: kaptunk a háziorvostól beutalót, mert a kislány annyira csámpás, hogy orvosi tanácsra már fordítva hordja a szandit, és később kaptam a beutalót, ezért mostanra már nem tudtam időpontot kérni, és hogy többnyire egyedül vagyok a 3 gyerekkel, de a párom most el tudott jönni velem. Szinte elnézést kértem, és már le is mondtam mindenről, majdnem sírtam Zete öltöztetése közben, amikor még mindig irdatlan bunkó stílusban megkérdezte, hogy hol a beutaló (mondom: nálam), és hogy adjam oda. Ekkor a kevésbé engedékeny, még mindig időpont-kérést erőltető asszisztens behívta Zolit és Lucát, és a doki iszonyat nyugodtan megvizsgálta Lucát, majd ugyanilyen nyugodtan elmagyarázta Zolinak, hogy szupinációs (betét nélküli, teljesen lapos belsejű ) szandit kell hordani. Elvileg lúdtalpas.
Most sem értem, miért beszélt így velem, ha Zolival már nem. Mintha két különböző ember lett volna. Kifele jövet háromszor megköszöntem, mert attól, hogy "agyontaposott", megnézte Lucát. Azt is tudom, hogy bizony máskor tényleg fél órás csúszásban voltak, mert annyi volt a gyerek, de most senki nem jött utánunk. Azt is elhiszem, hogy biztos sokan akarják megvizsgáltatni a másik gyereküket is, úgyhogy igaza volt a doktr néninknek, kellett a beutaló.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése