Aranyköpés

Múltkor megint beteg volt mindkét kicsi, ezért a múlt heti hétfői délutános rendelésre kénytelenek voltunk lemenni. Nem szeretem a délutános rendelést, mert érthetően tele a váró, de Zalán előtte hétvégén fájdította a fülét, úgyhogy muszáj volt megmutatni.

A váró tele, kimentünk az előtérbe, ahol 15-16 éves, nagyon trendi lány helyezte magát téren és időn kívül. Nem vegyült, nem ült le, csak rezzenéstelen arccal, előre bámulva támasztotta a falat. Ezt tényleg nagyon sokáig csinálta, miközben néhány kisgyerek ismerkedett, játszott az előtérben. Ott voltunk egy ideje, amikor Zalán odahívott magához. Leguggoltam, de már akkor nem tetszett, hogy ujjal mutogatott a lányra:
"Anya! Szerintem meghalt."

Erre a lány is elmosolyodott.