Segítség

Nem szeretnék ömlengeni, de megint nagyon meghatódtam.
Azt, hogy a családom állandóan szinte ugrásra készen áll, hogy nekem nem kell Zalánnal, Zalánnal az oviba mennem, mert nagymamák, nagypapa mindig kisegítenek, és hogy pl. 1 hete nem főztem, mert anyukám, nagymamám annyi kaját küldenek, SAJNOS szinte már természetesnek veszem. Állandóan nagyon-nagyon megköszönöm, mert végtelenül hálás vagyok nekik, hogy minden korábbi ellenvetésük és egyet nem értésük ellenére 1000%-osan támogatnak minket, pedig az én szüleimnek és az öcsémnek is, aki idén diplomázik, közben néha nálunk gyerekeket fürdet, vacsoráztat, vagy elmosogat :-) lenne sok egyéb dolga.
A szomszédaim akárhányszor mennek vásárolni, szólnak, hogy gyorsan lapozzam fel a katalógust, és szóljak, van-e szükségünk valamire. Emellett néha még a fürdetésbe is besegítenek, amikor este 10-ig egyedül vagyok a gyerekekkel. Szavakkal nem tudom nekik kifejezni, mennyire jólesik a segítségük, ezért majd amikor nekem lesz lehetőségem, mindent megteszek, hogy viszonozzam.

Ma ért az újabb meglepetés. Hosszú idő után ma újra játszótereztünk. Nagyon jó volt az ismerős anyukákkal találkozni, beszélgetni. Gyönyörűen sütött a nap, Luca is, én is nagyon élveztük. Andi korábban felajánlotta, ha itt a ház előtti játszótéren lesznek Dorinával, leviszi magával Lucát is. Ez már önmagában óriási segítség, de ma Emi lepett meg: azt mondta, ha Lucát leengedem Andival játszóterezni, akkor Zetét is nyugodtan öltöztessem fel, és vigyem le, ők eltologatják bent a játszótéren, hogy pl. addig is pihenjek.

Fogalmam sincs, hogy mivel érdemeltem ki ennyi odafigyelést és kedvességet. Soha nem gondoltam, hogy ennyien figyelnek ránk, hogy ennyi emberre számíthatunk. Én nem érzem, hogy erre rászolgáltunk volna, úgyhogy mindent meg fogok tenni, hogy viszonozzam, és hogy éreztessem, mennyire sokat jelentenek. A szüleimnek már próbáltam elmondani, hogy mennyire hálás vagyok, mire ők csak annyit mondtak, hogy ez a természetes a generációk között: ők ugyanígy és ugyanilyen segítséget kaptak a szüleiktől, és én majd nem nekik hálálom meg, hanem a gyerekeim mellett fogok ugyanígy helytállni. Ez biztos.