1 hete

Hűha!1 hete nem írtam. Korábban azt hittem, hogy menni fog ez a blogírás továbbra is kb. hasonló tempóban, mint eddig, de mégsem. Ha történik is valami, és átfut az agyamon, hogy ezt megírnám, akkor sem jutok el odáig. Max. megnézem, hogy kaptam-e leveleket, aztán megyek tovább. Néha előfordul, hogy 9-kor bealszom a TV előtt, máskor későig ébren vagyok, mint pl. ma. Bár ma is tudom, hogy le kellett volna már feküdnöm, mert Zalán is, Luca is az utóbbi időben 6-1/2 7 között ébred. Ez nagyon fárasztó, főleg amikor Zoli 6-ra megy dolgozni, és az éjszakázás után én kelek reggel hozzájuk. Már látom előre, hogy a holnapi nap is fárasztó lesz. (Megint kiszúrtam magammal.)
Éjszaka változó gyakorisággal ébredünk. Zete néha átalszik 4 órát is, máskor 1,5 óránként ébred, és fent van 1,5 órát. Néha gyakran felsír, aztán visszaalszik. Akkor szélcsővel próbálok segíteni neki, amire nagy szüksége van, mert magától nem tud kakilni. Ha nem segítek, akkor napokig nem kakil, csak sír, és rángatja a lábát. Pedig eszik rendesen, úgyhogy van bőven kaki. (Ha végre kijön.) Néha mérem szopizás előtt-után. Ált. 70 grammnyi szopi után mélyen bealszik, úgyhogy az az ideális mennyiség most. Doktor néni szerint nem olyan ütemben hízik, ahogy kéne, de nem adjuk fel, sokat etetem.
Zalánnál a kezdeti Zete-rajongás csillapodott, most már csak alkalmanként puszilgatja, inkább engem kísérget, és még mindig őriz pl. szoptatáskor is. Luca viszont jobban kimutatja érdeklődését. Ma már azért visított nagyon határozottan, mert nem engedtem egyedül emelgetnie az öccsét. Egyedül akarja fogni, rátenni a mérlegre, felemelni az ágyról. Viszont a mellkasára tettem úgy, hogy én fogtam Zetét, és ettől Lucateljesen elolvadt. Csukott szemmel ölelgette Zetét, hajtotta a fejét Zete fejére. Nagyon "szerelmesnek" látszott. Nagyon jó volt látni, hogy ennyire szereti az öccsét. Emellett nagyon-nagyon anyás lett. Végtelenül sokat akar a kezemben lenni, állandóan értem sír, semmit nem akar Zolitól elfogadni, de ha én kérem, nekem megteszi. Zalánon már nem annyira látszik a "trónfosztás" következménye. Ő ezt már megszenvedte Luca érkezésekor, de Luca nagyon nehezen viseli a hatalmas szeretete mellett is.

Zalán megint nagyon köhög. Ma reggel már annyira köhögött, hogy nem engedtem oviba, inkább orvoshoz. Javaslat: Broncho-Vaxom kúra (4500 Ft/ doboz, 2 doboz kell), és újra pulmonológia, bronchitis vizsgálat. Szuper!!! Közben az én drága kicsi fiam csütörtökön 4 ÉVES LESZ!!! Úgy látszik, nálunk az utóbbi időkben a nagy dolgok betegséggel párosulnak. Pedig már a családi pótfarsangnak is itt lett volna az ideje. Édes Zalánom hét elején már kérdezte, hogy ő már nem beteg, mégis mikortartjuk a farsangot. Hát, úgy tűnik, még kicsit várunk vele.

Én sokkal jobban vagyok testileg is, lelkileg is. Utóbbiban hatalmas szerepük van kedvenc szomszédainknak, akik teljesen átvarázsolják a hétköznapok hangulatát. Úgy érzem, annyira könnyedén vagyunk mi magunk között, mintha nyaralnánk, és egymáshoz közeli szobákat kaptunk volna. Ők leszaladnak, mi felszaladunk, éjszakázunk, beszélgetünk, hatalmasakat nevetünk, és az egyik legfontosabb szempont, hogy a gyerekek nagyon szeretnek együtt játszani. Nagyon-nagyon örülök ennek a kapcsolatnak, és igyekszem nagyon vigyázni rá.

Rohanok aludni. Már megint negyed 1 van.