Végre ovi és zizi-Luca

Zalán hétfőn reggel, 3 hét után, újra megy óvodába!!! Zoli ezen a héten vette ki az 5 apasági napot, így most nekünk nagyon jó lesz!!! Szerdán és csütörtökön pedig még Luca is anyósomnál lesz napközben, úgyhogy más dolgom nem lesz, csak szoptatni, enni-inni, aludni. És végre Zoli is kipihenheti magát az elmúlt hetek feszített tempója után. Nagyon jó lesz...!!!
Azért kicsit tartok tőle, hogy Zalán nehezen fogja viselni újra az ovit, mert nagyon sokat volt itthon. Mire éppen beszokott rendesen, mire megszerette az ovit, ki is esetünk a ritmusból. Nem szeretném, ha a lelkét terhelné megint az elszakadás, de talán neki könnyebbség, ha nem az itthoni feszültségben lesz.

Ugyanis állandóan kiabálok. Szinte már folyamatosan. Orsiék lassan hangszigetelik a padlót, hogy ne kelljen állandóan az én veszekedéseimet, üvöltésemet hallgatni. Szegény gyerekeim!!! Az a baj, hogy szoptatás, büfiztetés, WC-zés, fürdés közben nagyon nehéz kordában tartani a forgószél-lányunkat, így csak a kiabálás marad. Zalán nagyon szófogadó fiúcska volt, amikor Lucát szopiztattam, de Luca nem bír megmaradni a popsiján, és csaknem rohangálhatok utána Zetével a mellemen. De egyébként is mindenre az az első válasza, hogy "Nem!", viszont ha ezután hangosan megismételjük a kérést, akkor többnyire megteszi. Vagy nem, de akkor újra megpróbáljuk hangosan, hátha mégis megteszi. És néha sikerül, de addigra már sokat kiabáltunk vele.
Most nagyon álmos vagyok, de holnap leírom, mi a mai listája, amit megtett.