Tüdőgyulladás

Amikor végeztem a nőgyógyásznál, átmentem a folyosó túloldalára, a gyermekosztályra, ahol szerencsére dolgozott az a kedves doktornő, akivel együtt jártunk Manótára. Tanácsot kértem tőle, ő meg mondta, hogy 1 óra múlva megnézi Zalánt, ha gondolom. Hát persze, hogy éltünk a lehetőséggel. Zoli meghozta a kicsiket, és Orsi olyan alaposan hallgatta meg Zalán mellkasát, hátát, oldalát, hogy a mi doktornőnk összesen kb. 3 rendelésen hallgatja meg ennyire. Zalán nagyon készséges volt egészen a vérvételig, hiszen a doktor néni nem akárki volt, a Viola anyukája. Ez a tény, és az ismeretség még a bágyadtság ellenére is nyitottá tette. Hajlandó volt pohárba pisilni, röntgenre menni, de a vérvétel necces volt, főleg, hogy Orsival mindketten megígértük, nem kap szurit. De sajnos olyan sípolás és zörgés volt a tüdejében, hogy kellett a laboreredmény is. Szóval a mikroszkópos vizelet-vizsgálat, tüdőröntgen és labor után Orsi szerint vírusos tüdőgyulladása és kezdődő kiszáradása van. Erre persze nincs gyógyszer, de szed antibiotikumot a bakteriális felülfertőződés megelőzése miatt, és iszik sokat. Itthon megbeszéltük, hogy mi következhet, ha nem fogad szót, ha nem akarja bevenni a gyógyszert, vagy inni, amikor én kérem. Az infúzió már elmesélés alapján sem tetszett neki, és majdnem megzabáltam, amikor beesett, csillogó, piros szemmel, abszolút taknyos orrhanggal, bágyadtan azt monda: "Én mindent megeszek. Mindent megiszok."
Nagyon hálás vagyok Orsinak, mert nélküle nem derült volna ki a tüdőgyulladás. Nagyon alapos, érdeklődő, tájékoztató volt.

Most ébredtek a icsik. Mindkettő nagyon meleg, 39 körüli. Mindkettejüknek anya kell, úgyhogy ide-oda megyek, simogatok, lázcsillapítok, itatok, és közben elkezdett a hangom rekedni, az orrom pedig nagyon folyni.
Most Zalán, Luca annyi figyelmet, ápolást, törődést igényel, hogy nagyon ritkán jut eszembe a szülés, és most nem is hagyhatom itt őket. 1 hétig még muszáj kihúznunk, amíg meggyógyulnak.