A gyerekek szokás szerint hőemelkedéssel ébredtek az éjszakai megint 39, illetve 39,3 fok után. Luca óránként ébredt, én óránként keltem, mentem, aztán aludtam 1 órát.
Anya jött ma át, és levitte Lucát a doktor néninkhez, aki végre adott neki injekciót, holnap még egyet, hogy lassan a gyógyulás útjára lépjünk, és ne kelljen Zetét ilyen beteg környezetbe hazahozni. Zalán még szedi a gyógyszert, de lehet, hogy most már nála is gyors, hatékony megoldás kéne a 3 gyógyszer, 4 egyéb készítmény helyett. Jegyzet alapján gyógyszerezem a gyerekeket, annyi félét, és annyi időben kell beadni. Zalánnak ráadásul annyira megy a hasa (Orsi szerint ez a betegség, és nem a gyógyszer velejárója), hogy szegénykém már másodszorra nem vette észre a balesetet. Aztán meg kétségbeesett, alig bírtam megnyugtatni, de megint ígérte, hogy mindent megtesz a kórház, infúzió elkerüléséért.
Közben anyósom, aki nagy segítségünkre volt az utóbbi időben, lázasan fekszik otthon. Zoli is köhög és folyik az orra, én is pont ugyanígy vagyok, úgyhogy megint nekiugrottam a homeopátiás kúrának.
Aki szeretne táppénzre menni, szívesen látjuk!
A derekam nagyon idegesít, mert reggel óta nagyon szurkál a keresztcsontom jobb oldala, épp mint a két vajúdás elején. Megyek, lepihenek, mert most nem szülhetünk. Majd éjjel kiderül, hogy tudok-e aludni, és hogy kaptunk-e Zetétől még pár napot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése