Oltottunk

Ebben a percben hallottam egy riportot a Heim Pál Gyermekkórház tudományos igazgatójával, Prof. Dr. Czinner Antallal, aki azt mondta, hogy minden gyermek esetében, aki elmúlt 1 éves, alaposan át kéne gondolni, és elsősorban az oltás mellett dönteni.

Nagyon örülök, hogy hallottam, mert megerősített abban, hogy nem csináltam nagy butaságot, hogy ma beadattam Lucának is az oltást.
Egyéb okból kellett lemennünk a doktor nénihez, de a biztonság kedvéért beraktam a táskába Luca kiskönyvét, hátha mire odaérünk, be akarom oltatni. Egész úton telefonáltam Zsuzsival, Anikóval. Anikó azt mondta, ha mi oltatunk, ő is beadatja Lilinek. Hát, ezt én is így gondoltam, csak éppen fordítva. Ő is oltás-párti. Aztán a védőnőnkkel találkoztunk, aki megerősített azzal, hogy beoltatják a Lucával egyidős unokáját. Illetve kérdeztem a véleményét arról, hogy a Prevenar-oltás meg fogja-e védeni Lucát a mostani vírus szövődményeként jelentkező tüdőgyulladástól. Erre ő: a mostani vírus annyira legyengíti a beteg tüdejét, hogy a pneumococcuson kívül tüdőgyulladást okozó egyéb baktériumok simán tüdőgyulladást okozhatnak a kicsiknél. Pont ehhez találtam egy idézetet a neten:

"A tüdőgyulladásokat a tünettan és a kórokozók szerint típusos és atípusos formára osztjuk. A típusos tüdőgyulladást leggyakrabban a Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influensae nevű baktériumok okozzák, ritkábban a Staphylococcusok is szerepelnek kórokozóként. Az atípusos tüdőgyulladást többnyire a Mycoplasma pneumoniae okozza."

Szóval ma Luca is megkapta az oltást, Zalán pedig tegnap. Zalán sokkal nagyobb üvöltést csapott, mint Luca. Zolinak és nekem pedig már a két hét is letelt, ami a védettséghez kell. Bevallom, sokkal nyugodtabb vagyok. A mellékhatásokkal kapcsolatos híreszteléseknek pedig nem hiszek.