Besétáltunk alvás után elő-királyinapozni a Belvárosba. Zoli 6-ig dolgozott, jött utánunk munkából, volt kolbász-mustár, kürtös kalács, ücsörgés az üres nézőtéren, körbe-körbe Országalma, gyerekeim kergetése.
Zoli aztán kocsival jött haza, könnyítésképpen vitte a táskánkat vízzel, zsepivel együtt, mi pedig még sétáltunk haza, hogy levegőn legyünk. Zalán először az Ady utca Fő utca felőli végénél mondta, hogy szomjas. Aztán a Novotel mellett. Aztán az Ady lakóparknál. Mindig elmondtam, hogy kicsit gyorsítsunk, és akkor hamar kap otthon inni.
Majd a Penny mellett megállt, összehúzta a szemét:
"Én itt vagyok szomjas, otthon már dühös leszek!"
A Kiskakasnál megállt:
"Már dühös vagyok!"
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése