10 dkg puha vajat habosra keverek 6 dkg barna cukorral, 6 dkg sima cukorral, majd beledolgozok 1 db tojást. Másik tálban összekeverem a száraz hozzávalókat: 15 dkg zabpelyhet, 10 dkg finomlisztet, 0,5 kávéskanál szódabikarbónát, 1 kávéskanál fahéjat (én 2-t raktam), csipet sót és 10 dkg apróra vágott étcsokit. A kétféle keveréket összeöntöm, összegyúrom. A sütőt 175 fokra előmelegítem, közben a sütőpapíros sütőlapra diónyi gombócokat teszek 5 cm távolságra, és a gombócokat nedves kézzel kicsit ellapítom. 15 perc alatt készre sütöm. Amikor készen van, akkor még puhák a kekszek, de ahogy hűlnek, úgy válnak ropogóssá. Én kint hagytam a pulton éjszakára, így mára újra puhák lettek, pedig szerintem ropogósan jobb lett volna, de sebaj...
Majd a mai adagot (mert kell az utánpótlás, olyan gyorsan fogy, és csináltam a barátainknak is) bedobozolom. Imádjuk a csokis kekszeket, én a a zabpelyhet is, ezért már régóta szemeztem ezzel a recepttel. Most pedig újat szemeltem ki: Bianka diós, szezámmagos, fahéjas kekszét, és olyan sok mást, hogy tele lenne egy bejegyzés az ételek nevével, ha felsorolnám, úgyhogy ezt most kihagyom.
Judit miatt mostanában jobban feltűnik, ha húsos ételt készítek, és igen: tegnap 2félét is csináltam. Elkészítettem Viki joghurtban sült csirkéjét, ami annyira ízlett a válogatós Zalánomnak is, hogy kérte, csináljak máskor is. Itt valami viccet sejtettem, de nagyon jól ebédelt belőle. Aztán mára visszaállt a "rend", és nem kért csirkét, inkább a másik húsosat, a rakott krumplit. Ez megint furcsa volt, mert azt pl. a tojás és tejföl miatt nem szereti. Állítólag. Újra megkérdeztem, mit szeretne ebédelni, és a 2. rakott krumplis válasz után szedtem neki. Hát persze, hogy nem ette meg a felét sem. Luca szokás szerint eszik mindent, de nem túl sokat.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése