Öten betegen

Szombat, vasárnap este, éjjel Zalán annyira köhögött, hogy 11 óráig nem aludt, így ma nem ment oviba. Egyrészt nem kell zavarnia a többieket, másrészt nem kell összeszednie valami egyéb vírust. Zolinak még mindig nyom a feje, és köhög, Zetének és Lucának csak folyik az orruk, nekem csak a torkom fáj.
Nem tudom, hogy mi van Zalánnal (a betegségen kívül), de nem fogad szót. Lucának is szólhatunk, kérhetjük, és csak mosolyog ránk. Mozdulatlanul. Így ma sikerült Zolival majdnem megbolondulnunk.(Nehéz hetünk lesz.)
Ezért kitaláltam, hogy gyúrjanak kókuszgolyót, foglalják csak le magukat. Találtam egy fantasztikus receptet fittanyukánál: zabpehely, méz, alma, holland kakaópor, csupa-csupa egészséges dolog. Ők nagyon lelkesen készítették, és nagyon ízlett nekik, míg Zoli megkóstolta, de mondta, hogy ezt nem eszi meg a gyerekek elől. A klasszikusabb, agyoncukrozott édességek a fogára valók. Így több maradt nekünk, szerintünk nagyon-nagyon finom lett.
Voltunk Zalánnal doktor néninél, de nem kapott antibiotikumot, mert nem zörög a tüdeje. Szerencsére. Elkezdtük neki is szívni porszívóval az orrát, hogy ne köhögjön annyit. A pulmonológus mondta, hogy bármennyire ügyesek a kicsik, és bármennyire erősen fújnak, mindig marad bent pangó váladék. Hát, mi kiszedjük.



Zalán dolgozik.

Luca dolgozott







Zöld tányéron a Zalán által, fekete tányéron a Luca által gyúrt "golyók". A piros tányérosat én gyurmáztam a Luca által készített alapból.









Bónusz: a tegnapról maradt Maimoni-féle almás, joghurtos süti.