Véget ért az első nap

Délután már igencsak türelmetlen voltam, hogy mi van már Lucával az oviban. Zoli ment Zalánért, aztán ketten mentek Lucáért.... aki nem hazudtolta meg magát, és az első napon akkorát esett az udvaron, hogy még a kisebbik, le nem ragasztott seb is csúnya, le jött a bőre, és a nagyobbik leragasztott seb akkora, hogy a ragtapasz majdnem betakarja az egész térdkalácsát. De hát aki nem emeli meg a lábát, az naponta bukik orra.
Ezt leszámítva fantasztikus napja volt. Az óvónő mondta Zolinak, hogy el vannak halva a kicsi lánytól. Még ilyet, hogy első napon ilyen jól eljátszik, nagyot ebédel, nagyot alszik, szót fogad, és nem sír... fantasztikus. Erre Zoli: igen, ő tudta, hogy így lesz, ismeri ő a lányát, tudja, hogy Luca milyen alkalmazkodó, de közben határozott, nyugodt, meg persze minden, ami jót csak el lehet képzelni egy gyerekről.... A lényeg, hogy annyira büszke volt, hogy majd kiugrott a bőréből. Hazainduláskor Luca összeszedte a váltóruháját, hogy hozza haza, hiszen sehol nem hagyjuk el a ruhánkat. (ugye milyen okos gyerek? :-) ) Eltartott egy darabig, mire elfogadta, hogy azokat ott lehet hagyni.
Itthon mesélt, vigyorgott, mesélt, mosolygott, mesélt, csicsorgott. Imádtam, ahogy mesélte, hogy sok levest evett, mert nagyon finom volt, hogy jó volt aludni az új ágyruhában, hogy egyedül pisilt a kicsi wc-ben, és egyedül mosott fogat. És persze a nap fénypontja a my little pony-kkal való játék volt, és természetesen holnap is azokkal fog játszani. Elmesélte, hogy az udvaron egy lány elvette tőle a/az ........-t (sajnos estig sem értettem, hogy mit), és ő utána szaladt, és akkor elesett, úgyhogy holnap nem fog szaladni utána. Kértem, hogy holnap inkább menjen az óvó nénihez, és ne akarjon önbíráskodni. Viszont az esés kapcsán mesélte, hogy nagyon kedves volt az óvó néni, beleülhetett az ölébe és megnyugtatta. Ennek nagyon, nagyon-nagyon örültem!
Este természetesen 2 perc alatt aludt el, kicsit elfáradt. De előtte megbeszéltük, hogy várja a holnap reggelt, és holnap is a pónikkal fog játszani. Biztos vagyok abban, hogy elmúlik az újdonság varázsa, és rádöbbenhet még a helyzet véglegességére, de nagyon bízom a kb. zökkenőmentes beszokásban!
És én is nagyon büszke vagyok rá!!!!