Indul az óvoda...

Hihetetlen, hogy holnap kezdődik az ovi!! Zalán olyan sokáig volt itthon, kereken 3 hónapot, hogy teljesen beálltunk a közös ébredésekre, késői reggelikre, ebéd utáni nagy alvásokra, esti kimaradásokra, késői lefekvésekre... és most megint jön a kőkemény valóság.
Június elején azt hittem, hogy meg fogok bolondulni a válogatós, hisztis nagyfiúnktól, aki nyár végére nem is annyira válogatós, viszont hisztisebb lett. A félelmeimhez képest viszont sokkal jobban sikerült a nyarunk. Annyira jó volt, hogy most megint nem akarom elengedni az oviba. Gondolkodtam, mi lenne, ha csak szerdától vinném, de sajnos Zetét most annyi helyre kell húzkodni, hogy jobb, ha mégsem hármójukat viszem magammal. Viszont kedden elhozom ebéd után, mert együtt megyünk Pestre az ultrahangos dokihoz. Összekötöm a kellemest a hasznossal: Zalán kérdezte, hogy mikor megyünk már Budapestre, és hát neki van utazási kedvezménye a tartós beteggé nyilvánítás miatt, úgyhogy elkirándulunk vonattal, felmegyünk a várba, jól érezzük magunkat fillérekért. :-) Hát nem jobb együtt, mint az oviban?
Persze érzem a gyomrom legmélyén, hogy lesznek még olyan napok, hetek (akár Zete miatt, akár Zalán miatt), hogy nagyon fogok örülni az ovinak.