Vesefestés

Ma reggel megtörtént a vesefestés. Zetének továbbra sincs vénája, így a kellőképpen magabiztos (és egyébként nagyon jó "bökő" hírében álló) doktor bácsi is megszenvedett. 4 helyen véraláfutásos a feje (a homloka vonalában persze, csak hogy jól látszódjon), és le van ragasztva a bal csuklója is, mutatván, hogy ott sem sikerült a kísérlet. Doktor bácsi nagyon előrelátó volt, és kiküldött a folyosóra, ahol jött Orsi doktor néni, és sírás küszöbén elkapott egy kis beszélgetésre. Aranyos volt! :-) Amikor megkaptam a "megkoronázott" (szinte a feje tetejére sikerült bebökni a branült, és ha már bent volt, totálisan körberagasztották, hogy el ne mozduljon), szét sírt szemű kisfiamat, Orsi mondta is, hogy reméli, sikerült elterelnie a figyelmemet. Aztán átmentünk az izotóp diagnosztikára, ahol gyors peluscsere és szopi után ruhában lefektették a vizsgálóasztalra, benyomták a sugárzó szurit, és 30percig kellett lefognom, mozdulatlanul tartanom. A végén már nagyon sírt, mert unta, és egyébként sem szereti egy gyerek sem, ha lefogják. Kicsi Zete viszont nagyon sokáig szótlanul tűrte, nagyon büszke vagyok rá.
De újra rájöttem: a kisgyerekes anyukák kiképzése egyedülálló. Ha nem vagy kreatív, véged. Esetünkben pl. fogd le a babát a jobb kezeddel a mellkasán, bal kezeddel combtőnél, hogy ne mozduljon el, énekelj neki, próbáld mindenáron elterelni a figyelmét. Ha puszilgatnád, vagy hozzá dugnád az arcod, hogy megnyugodjon, vigyázz, mert elveszi a szemüvegedet (ami sajnos az életben maradáshoz szükséges), aztán kiköpi a cumit, ami per pillanat az egyetlen esély a megnyugváshoz. Szóval két mozdulatlan kézzel szerezd vissza a csapkodó kezecskében görcsösen szorított szemüveget, és közben told vissza a cumit úgy, hogy minél hamarabb megnyugodjon a baba.
Hát, most már tudom, hogy milyen ügyes a nyelvem. :-))
Eredmény péntekre várható.

A fotó nem adja vissza rendesen, de ezen a képen talán halványan látszik az egyik véraláfutás a bal szeme felett a homlokán.