Mai babamasszázs - ???

Vegyes érzésekkel jöttem ma haza. Babamasszázson voltunk, ami nagyon klassz volt, mert Zetével egyre ügyesebbek vagyunk, és ma a talpa kivételével nagyon élvezte. Szokás szerint nagyon elaludt utána, úgyhogy őt kifárasztja, ellentétben a másik kisbabával, aki masszázs után éberebb lesz. Szóval ez a része szuper volt.
Na de...!!!! A védőnő nagyon képzett, a modern dolgok iránt nagyon nyitott, sokat tanult, lendületes fiatal nő, aki nem mellesleg szoptatási tanácsadó is. Nekem nagyon szimpatikus, tisztelem a lelkesedését, hogy időt, energiát nem kímélve képezi magát. És mindezt a kismamák, anyák nagy örömére. (Sajnos nem a mi védőnőnkről írok.) A mai 2 másik anyuka második babájukkal járnak, és csak szoptatnak. Múltkor volt bennem egy gát, amikor mindenki a szoptatásról beszélt, valami miatt úgy éreztem, nem kell nekem elmondanom, hogy mi napi 2x tápszerezünk. Aztán a héten azon gondolkodtam, hogy én ezt szégyellem, vagy miért nem merek róla beszélni? Hát ma elmondtam. Bár ne tettem volna!!!!! Nem akarom őket még így írásban sem megbántani, de nekem nagyon rosszul esett, ahogy szinte, mondom szinte nekem ugrottak. Jöttek a jobbnál jobb, drágábbnál drágább, és időigényesebbnél időigényesebb ötletekkel, hogy 6000, 16000 Ft-ért kapok tuti megoldást nyújtó cuccokat, meg hogy hagyjam igény szerint szopni akár 1 órát is, meg hogy szoptassak non-stop, éjszaka is sokszor sokat, meg fejjek állandóan.....
?????? És én mindegyik ötletnél éreztem a zsigereimben, hogy az miért nem működne. 3 gyerekem van. Sokat vagyok velük egyedül. 3 gyerek = nekem rengeteg teendő. Az én tűrőképességem, úgy érzem, minden téren 3 gyerekig terjed, de néha már most is súrolom a határaimat. Igyekszem mindent a legoptimálisabban tenni mindenkinek, de erre én csak úgy vagyok képes, ha napi 2x Zete pár perc alatt eszik annyit, hogy felőle legalább nyugodt lehetek. Ez az elfogadás és küzdés nekem 2 hónapomba telt, hogy most már ne ostorozzam magam, amiért Zetét nem tudom szoptatni. Beálltunk egy rendszerre, a lelkem kb. (mondom kb., mert Zoli a mai napig néha kell, hogy megnyugtasson) a helyén, erre ma kapok olyat a nyakamba, hogy most megint szarnak érzem magam, amiért éjszaka alszom, és nem óránként szoptatok (hogy aztán másnap a fáradtságtól legyek türelmetlenebb a nagyokkal), hogy nem veszek 6000 Ft-ért tejserkentőt, hogy napközben nem egész nap Zetével a mellemen létezem, hanem ebédet főzök, mosok, porszívózom, bevásárolok, hogy családilag is jussunk egyről a kettőre, és hogy Zoli sok esti (22 óráig tartó) műszakja idején nem folyton szoptatok, hanem fürdetek, vacsoráztatok, fektetek (mesélünk vagy énekelünk), hogy Zalán és Luca azt lássa, ők ugyanolyan fontosak, mint eddig.
Ha Zetének ez nem is a legegészségesebb, legjobb, a mi családunknak szerintem ez egy ideális megoldás, és úgy gondolom, a család békéje kihat Zete békéjére is, ami az anyatej pl. vitaminjait nem pótolja, de összhatásban sokat jelenthet. Ezzel nyugtatom most magam, de lehet, hogy csak össze-vissza karattyolok magamnak.
Így látatlanban kérek mindenkitől elnézést, akinek valaha beleszóltam a gyermekével kialakított rendszerébe, legyen az evés, alvás, akármi!!!!!!! Mindig igyekeztem ezt elkerülni, de ha véletlenül megtörtént, BOCSÁNAT!

Viszont nagyon örültem annak, hogy masszázs ideje alatt Zalán apukámmal volt, és végre kiszabadult a paneldzsungelből. Elmentek kaszálni a lovaknak, ahol óriási fűkupacokon bukfenceztek, bementek Attila bácsihoz (polgármester), akinek a kincses ládája tele van csokival, cukorral, és elmentek a "fiúkhoz" (apukám kortársai) a pincékhez. Szegény édes Zalánom végre nem azt hallgatta, hogy Ne lépj bele!, Kerüld ki!, Miért lettél sáros?, hanem szinte minden meg volt engedve. Édesapámmal nekünk is mindig kalandos volt az élet. Olyan jó, amíg tart a gyerekkor, és minden csupa csoda. Felbuzdulva a mai élményeken, Zalán holnap is megy Iszkára a papával, csak holnap lucernát mennek kaszálni, és a papa ígérete szerint orgonaágból készít neki kaszát. Szerdán pedig érkezik az új kiskutya (ami nagy kutya lesz, mert rottweiler), és érkeznek majd a kiscicák, úgyhogy Zalánra rengeteg kaland vár.


Indulás kaszálni!




Zete a 80 éves iszkai dédivel. Imádom mindkettejüket!