Fáradtság

Annyira álmos és fáradt vagyok már, hogy ma délután ( egyedül voltam a gyerekekkel) a 1/2 4-es szoptatás közben úgy, hogy Luca állt velem szemben, és éppen pantomimezve magyarázott valamit, egyik pillanatról a másikra kép és hangszakadás volt nálam. Arra ébredtem: Annnyaaa... Annnyaaa... (nyávogósan, elnyújtva). Ránéztem Lucára, erre ő: "Khrrrrr, khrrrr."
Talán még horkoltam is megint pár pillanat alatt.
Egyébként nagyon nehéz ébren maradnom. Éjszaka elaludtam a WC-n.
Amíg Zete ilyen pici (2,73 kg, szóval 3 kg alatti), addig kötelezően 3 óránként etetni kell, mert álmában leesik a vércukra, bekómázik, és aztán leáll a légzése. Mondta doktor néni is, védő néni is, de én, mint egy rossz gyerek nem fogadtam szót. Jó volt nekünk (nekem), ha Zete akár 4 órát is aludt egyhuzamban. Aztán péntekre virradóra az este 8 órás szopi után hajnali 3-ig Zolival semmilyen életjelet nem tudtunk kicsikarni Zetéből. Már a sírás kerülgetett, mire 3:30-ra sikerült annyire észhez téríteni, hogy álmában ösztönből lenyelte a szájába befejt tejet, ami addig kifolyott, mert SEMMIT nem csinált. Aztán utána már álmában lassan-lassan megetettem. Persze, hogy kaptam a leszúrást a doktornőtől, hogy ne sírdogáljak, hanem mindent eldobva etessek 3 óránként.
Szóval mostanában nem leszek kipihentebb, mert mire éjszaka álmában, be-bealudva képes értékelhető (értsd: hízáshoz szükséges) mennyiséget szopizni, utána éppen 1-1,5 órát tudok aludni.
Sebaj! A nehéz első 3 hónapból 1-et lassan magunk mögött tudhatunk. Már csak dupla ennyi van vissza. :-)