Zene-ruha

Tegnap nagy dolgokon lettem túl. Kicsi lépések a szülés felé, de nekem sokat jelentettek.
1. Kimostam (a mosógép kimosta) délután Zete első ruhaadagját. Olyan picikék... Nagyon jó érzés volt.
2. Kitaláltam, hogy mi lesz a vajúdós zeném, amit beviszek magammal. Ez azért nagy eredmény, mert már napok óta foglalkoztatott a gondolat. Igazából nem nagy meglepetés, a családomnak biztos nem, mert egyébként is azt hallgatjuk a legtöbbet, de én valami miatt csak tegnap este döbbentem rá, hogy persze, hogy azt akarom. Csík Zenekar: Ez a vonat, ha elindult.
Amikor Luca születésekor bementünk, nem vittem magammal zenét. Mónika kerített egy CD-t, hogy ne üljünk csendben reggel 8-tól, míg 13:30-kor megszületett Luca. Ez a Mama című válogatás volt, amit 3-4x hallgattunk meg, és nem volt túl felemelő. Nagyon ráült a lelkemre, és nem segített kicsit sem elvonatkoztatni a fájdalomról. De majd ezzel!!! Zoli meg is őrül, annyiszor hallgatom meg, és nagyon jó lesz!!!