Jenci harapása

Elfelejtettem leírni pont a múlt hét csütörtöki bejegyzésnél, hogy az egész heti nyugi után éppen aznap délután Zalán megint nagyon sírva fogadott: Jenci megharapta játék közben. Mivel én még alvás közben érkeztem, játék csak délelőtt volt. Ehhez képest Zalán alkarján még piros volt a fognyom. (Szerencséje volt Jencinek, hogy még aludt!!!) Kérdeztem, tett-e valamit, ami miatt megharapta Jenci. Ezt nem tudtam kideríteni Zalán elbeszéléséből. Péntek reggel kérdezte, hogy mi lesz Jencivel: Mondtam, hogy nyugodtan megmondhatja neki, még él a fülhúzás. Erre megnyugodott. Délután boldogan mesélte, hogy Jenci anyukája bement a csoportba, és ő odament, elmondta neki, mit tett Jenci. Látszott, hogy nagyon elégedett magával, és ennek nagyon-nagyon örültem!!!!! Jó látni, amikor bátornak érzi magát az egyébként félős kisfiúnk.