4. hét az oviban

Ez a hét sem volt semmivel jobb a többinél. Ébredéskor szipogás, megérkezéskor sírás, napközben sírás, amikor délután meglát minket: sírás.
Zolival nagyon-nagyon igyekszünk kedvet csinálni Zalánnak az ovihoz, de teljesen olyan, mint aki direkt nem hagyja magát. Mindennek kőkeményen ellenáll.
Olyan kis érzékeny, és igazából megértem, de nagyon-nagyon megterhelő naponta-hetente ennyi sírás, néha már-már nyafogás, főleg úgy, hogy lelkünket kitesszük érte.
Bevallom, minden hétvégén a következő hét csodáját várom.

Ezennel megállapíthatom:
A Magne-B6 aranyat ér. Kb. 2 hete szedem, de csak az óvoda miatt. A babavárás miatt talán nem kéne, eddig sem kellett, de az ovikezdés (persze kicsi Zalán miatt) kikezdte minden türelmemet, és megtaláltam a türelmem abszolút határait. Szóval 2 hete kicsit könnyebb, és úgy érzem, hogy egyre könnyebb. Nekem. Remélem, Zalánnak is, mert így legalább én nem terhelem!