Lucám

Annyira bírom Lucát. Imádom, ahogy mindent megértet. Nem emlékszem, hogy Zalán ennyire kommunikatív lett volna. Kézjelekkel és hangokkal elnavigál minket, és minden megvan, amit szeretne. Még csak a "baba" szót mondogatja, de iszonyatosan tud ordítani, ha gyorsabban kell adni a falatot (összetéveszthetetlenül kiabál ilyenkor), sajátosan kiáltgat köszönéskor. Ha el akar érni valamit, akkor nyújtozkodik, és olyan hosszan elyújtva nyög, mint aki reggel először nyújtózik.

Ha valamit nem szeretne, akkor nem-re ingatja a fejét. Volt, hogy Zoli kérdezte, kér-e inni, ő nemet integetett a fejével. Aztán Zoli mégis megpróbálta odaadni neki a poharát, és ő megint nemet intett, miközben húzta el a fejét. Szóval tényleg hiteles volt az első válasza is. :-)

Mondtam ma este neki, hogy megy fürdeni, ő meg majd kiugrott a kezemből, annyira menni akart. Imád fürdeni. Az nem tetszett neki tegnap este, amikor elmerült, Zoli meg nem kapott utána. Apuka gondolta, kipróbálja búvár-lányát. Búvár-lány ezt azért nem nagyon díjazta. Egyébként tényleg nagyon-nagyon szeret fürdeni. Zalánra is azt mondtuk, hogy szeret, pedig semmi a Lucához képest. Luca akkor van igazából elemében, ha folyik a fején, szemén a víz. Akkor teljesen felpörög, és még jobban csapkodja a vizet, sőt hangosan nevet hozzá. Zalán ilyenkor kiabál neki: "Luca ne!!! Luca belemegy a szemembe a víz!!! Luca hagyd abba!!!" :-)

Itt már csupa víz.